LXXII.rész

Miután közöltem Bridgel , hogy haza megyek néhány másodpercig csak néma csend volt a vonal túlsó felén.
-Rendben. Várlak- nyögte ki végre , feltételeztem , hogy tud már mindent. Már épp leakartam rakni amikor barátnőm hangját hallottam meg.
-Hannah..- kezdte- minden rendben lesz!- szólt bíztatóan.
-Tudom- válaszoltam és leraktam a telefont.
Ledobtam az ágyra a készüléket majd folytattam a pakolást.  Niall hosszú órákig még távol lesz , így nyugodtan készülődtem, közben Rich hívogatott folyton, mert őt egyszerűen kinyomtam miután elmondott mindent. Sóhajtottam egyet és válaszoltam a videóhívására.
-Végre. Jól vagy ? Aggódtam. Nehogy csinálj valami hülyeséget!- hadarta aggódva. Én meg elnevettem magam.
-Neaggódj Rich. Minden rendben. Nem sokára találkozunk.
-Sírtál- jelentette ki.

-Normális-mosolyogtam- Bocsi de dolgom van még szeretnék elmenni mielőtt Niall vissza ér.

-Persze értem. Hívj ha itthon vagy.
-Úgy lesz!- mondtam majd letettem.
Miután mindennel végeztem elővettem egy lapot és egy tollat. Leírtam Nialnek , hogy mindent tudok és , hogy nem haragszom. Én sem voltam szent a kapcsolatunk során, de nem akarom folytatni . Leraktam a lapot az éjjeli szekrényére és elmentem.
A reptéren szerencsémre tudtam jegyet vásárolni egy gépre ami nem soká indul , így némi várakozás után elintéztem a csomagjaim és felszálltam a gépre. Végig a mai nap járt a fejemben és Rich szavai. Elmondása szerint pár hete történt az egész. Először azt hittem , hogy akkor történt amikor felbukkant  Daisy de mint kiderült nem , hanem pár napra rá , hogy Niallel kibékültünk  az étteremben. Az étterem konyhájában történt zárás után , nem tudták , hogy Rich bent van még. Mindez a koncert elötti éjszakán történt.  Igazából nem haragudtam rá , követtem el én is rossz dolgokat. Csak fájt. Nem Nialltől vártam volna ezt , sose gondoltam volna , hogy megtenné. Igazából kellett ez , hogy rájöjjek nem illünk össze.



Belépve az ajtón megnyugodtam , hogy otthon lehetek. Mindent az előtérben hagyva mentem fel Bridg szobájába. Benyitottam ő meg elmosolyodott. Nem szóltam semmit , csak oda mentem mellé és csöndben a földet bámultam. Türelmesen várt , nem mondott semmit. Elkezdtem volna mesélni de belegondolva mindenbe sírni kezdtem. Megölelt én meg lefeküdtem mellé. Csendben ült mellettem és várt. Várt míg összeszedem magam és elmesélem.

Erőt véve magamon felültem és elmeséltem neki mindent. Megértette a döntésem és egyetértett velem. Rengeteg ideig beszélgettünk még, majd úgy döntöttem bemegyek az éttermbe. Felvittem a bőröndöm  a szobámba , átöltöztem majd szóltam Bridgetnek , hogy elmegyek.
-Biztos ? Jól vagy?- kérdzte.
-Igen , minden rendben megígértem Richnek- mosolyogtam rá , majd megöleltem- Köszönöm.

Az étterem ajtaján belépve csak arra gondoltam , hogy Daisy ne legyen bent. Körülnéztem és sehol nem volt így a pultnál köszöntem a bátyámnak aki érdeklődött , hogy mégis mit keresek itthon, de csak annyit mondtam, hogy este otthon elmondom. Megkerestem Richet. Amint megláttam elmosolydtam. Az irodában ült , a papírokat rendezgette és látszott rajta , hogy borzalmasan unja. Beléptem a nyitott ajtón de nem vett észre. Fejhallgató volt rajta , amiből halkan szűrődött ki a zene amiből arra következtettem , hogy ő viszont baromi hangosan hallgatja , közben éppen a kezében tartott cigit szívta meg.

 Oda sétáltam az asztalhoz így végre észrevett , elnyomta a cigit majd kivette a fülest és elnevette magát , majd szorosan magához ölelt.
-Jólvagy kislány? -suttogta a fülembe .
-Mostmár igen- mondtam és őszintén is gondoltam. Ott ahogy megölelt elmúlt mindent és csak arra tudtam gondolni, hogy mennyire jó látni őt.
Finoman eltolt magától , megfogta a tarkóm és adott egy puszit a homlokomra.
-Haragszol?-kérdezte.
-Nem , miért?
-Hogy elmondtam..-mosolygott.
-Nem, dehogy. Hálás vagyok.-adtam egy puszit én is az arcára.
-Nem tudtam elviselni , hogy a hátad mögött ezt csinálja. Próbáltam már elmondani de nem tudtam mit tegyek.
-Semmi baj , minden rendben. Köszönöm Rich- mosolyogtam- Daisy ma dolgozik?
-Nem- nevetett.
-És holnap?
-Akkor sem.
-Akkor ?
-Hát , hogy dolgozik azt nem tudom de itt többé nem az biztos...-nevetett még mindig.
-Tökéletes pasi vagy Rich.-nevettem vele együtt majd nem tudom miért,  de adtam neki egy szájra puszit. Meglepődött majd nevetve a hajába túrt, ami mellesleg nagyon jól áll neki és mielőtt bármelyikünk mondhatott volna valamit belépett egy idegen srác az irodába.
-Rich jönnél picit?-szólalt meg borzasztó édes akcentussal amire azonnal elmosolyodtam.
-Persze , oh amúgy ő itt Hannah Jackie barátom húga. Hannah , ő itt a szakácsunk Lorenzo- mutatta be Rich majd köszöntünk egymásnak- Csak te is ne olvadj tőle plíz -súgta oda Rich majd kiment- Lorenzo. Kint leszek- biccentett oda neki Rich nekem meg kacsintott egyet én meg elpirultam.
-A barátod?-kérdezte.
-Áh neem...-pirultam megint  , majd kínosan elnevettem magam- Na és , jól kijösz mindenkivel?- tereltem a témát.
-Azonkívül , hogy a bátyád és Rich be akarták adni , hogy melegek és együtt vannak...minden rendben velük. Jó srácok.-nevetett.
-Na igen ...egy kicsit...nincs rá megfelelő szó..-röhögtem el magam. Még kb 15 percig beszélgettem Lorenzo haverommal nagyon aranyos és szimpatikus srác de mennem kellett majd elköszöntem.
-Muszáj még találkoznunk örülök , hogy megismertelek. Meg kell ismerned a barátnőm , vele is jól kijössz majd, sokat járunk ide .- mosolyogtam rá.
-Lehet , hogy találkoztam a barátnőddel. Bridget . Ha ugyanarról beszélünk , aranyos lány és meglepődtem , hogy beszél olaszul.
-Hát még én- nevettem fel kínosan mert erről nekem fogalmam se volt. -Amúgy igen ő az. Örültem , még találkozunk , szia!
Az étterem elött Rich állt egy újabb cigivel a kezében.Tőle is elbúcsúztam , megöleltem majd elmentem. Előre haladva vissza fordultam , ő is engem nézett és amint észre vette , hogy hátra néztem elmosolyodott.

-Bridg ! Van egy kérdésem.-mentem be hozzá.
-Igen ?
-Te tudsz olaszul?
-Aha , miért?- mondta tök lazán mintha egyértelmű lenne.
-Hát nem tudtam . Mióta?
-Már rég- mosolygott.
-Találkoztam az olasszal. Lorenzoval , azt mondja ismer.
-Tényleg ? Mondott még valamit?- pörgött be azonnal.
-Hogy aranyos lány vagy.-mondtam és rögtön virult.-Hey lassan jó? Nem szeretem ha étteremben ismerkedsz, vagy kávézóban pincérekkel, vagy szakácsokkal. Hagy emlékeztsselek Markra. Nem lett jó vége.
-Tudom , tudom . Ez egyáltalán nem olyan..Nem is tetszik..-vonta meg a vállát , én meg felvont szemöldökkel néztem rá.
-Jól van hagyj már- nevetett- De komolyan . Mindjárt 30 és nem sokára házas férfi. Egyszerűen csak jófej. Ennyi- vont vállat
-Ha te mondod Bridg .-mosolyogtam rá.